Elsőnek azt hittük,hogy a gazdájával sétál.
Amikor odajött hozzánk a kuyus , akkor láttuk,hogy még nagyon fiatal.
A gazdájájnak hitt ember pedig , csak egy "szimpla járókelő" volt.
Ott álltunk és tanakodtunk.
Nem hagyhattuk ott szegényt , ezért hát magunkkal vittük.
Nem volt roszz súlyban , de már ki tudja mikor evett utlojára.
Pár telefon után a tappancs állatotthon vezetőjénél kötöttünk ki.
Ott kapott féreghajtót , de még ideiglenes helyet kellett neki keressünk..
Itt tudtuk meg ,hogy Dina* alig 6 hetes.
Így hát hazaindultunk , hárman 3 kutyával.
A séta így nézett ki :
Eszter vitte Fido-t , én szóval dícsértem , Luca pedig simogatta.
Nem volt nehéz , de hosszú távon nem volt könnyű cipelni.
Letenni meg nem tuduk,mivel senki sem készült + pórázzal , vagy akár cipőfűzővel.
Az utcán sétálva (ölben volt) , a Halitit használtuk ideiglenes hámnak,hogy ha le kell tegyük,meg tudjuk fogni.
Kb másfélszer annyi idő alatt értünk haza ,mint normális esetben.
Én gyors felszaladtam Fidoval , összeszedtem pár dolgot:
Egy kis piros nyakörvet és pórázt , és ami a legfontossab volt számára , egy kisélelmet.
Egy adagnyi (felnőtt kutyára mérve) kutyakaját megevett az este.
Nagyon éhes volt , ha nem figyelünk ,talán még a dobozát is megette volna.
A napunk itt még korán sem ért véget.
Még mindig kérdéses volt,hogy hová vigyük a kiskutyát ideiglenesben.
Még 3-4 telefon , és elindulhattunk.
A nap végére sikerült találjunk egy ideiglenes befogadót.
Pár napmúlva visszamegyünk Dinához,csinálunk új képeket , és mindenkit tájékoztatunk,ha tudunk róla valamit.

Várhatóan szerdán már lesznek normális képek is Dináról

Dináért érdeklődni a következő emailcímen lehet :
fidokutya@citromail.hu